iroda@drkocsisattila.hu 1137 Budapest, Szent István krt. 18.
0-24 Sürgősségi vonal: +36 (70) 339 8208

A generatív mesterséges intelligencia elterjedésével a nyomozó hatóságok és bíróságok nap mint nap találkoznak AI-eszközökkel készített tartalmakkal: hitelesnek látszó, de sosem történt eseményt „bizonyító” képekkel és hangfelvételekkel, deepfake zsarolólevelekkel, vagy épp AI-generált szövegekkel elkövetett csalásokkal. A büntetőjog alapelvei szerencsére változatlanok — de alkalmazásuk új kérdéseket szül.

Valós bűncselekmények új eszközzel

Bizonyítékként: mi a helyzet az AI-készítményekkel?

A magyar Be. szerint bármilyen, a tényállás bizonyítására alkalmas adat bizonyíték — az AI-val készült anyagokat sem zárták ki. A kérdés nem a bizonyíthatóság, hanem a bizonyító erő: a védelem joga és kötelessége kikérni a digitális meteadatokat (EXIF, generálási naplók, modell-ujjlenyomatok), és szükség esetén informatikai szakértőt indítványozni a hamisítás kimutatására — illetve fordítva, ha a terhelő „hangfelvétel” valójában szintetikus.

Fontos szempont a szándék bizonyítása is: a Btk. a megtévesztési szándékot követeli meg. Puszta ténye, hogy valaki AI-t használ, még nem jelenti automatikusan a tudatos hamisítást — ez az egyéni felelősség körében döntő védelmi kérdés lehet.

Az EU AI Act és a hazai szabályozás kialakulóban van; addig is a klasszikus Btk.-tényállások alkalmazandók. Aki áldozatul esik — például a képével generálnak hamis tartalmat — sértettnek állhat be, és sértetti képviselet mellett polgári jogi igényt is érvényesíthet.

Gyanakszik arra, hogy AI-generált tartalmat használnak fel Önről?

Kérdése van a témában? Segítek Önnek!

Ha Önt vagy hozzátartozóját érinti az ügy, hívjon, vagy írjon, és beszéljünk meg egy személyes találkozót. Válaszolok a kérdéseire!

HÍVJON MOST VISSZA A CIKKEKHEZ