A fiktív számla a magyar gazdasági büntetőjog egyik leggyakoribb és egyben legvitatottabb témája. A gyakorlatban „fiktív számlán” általában olyan teljesítést bizonyító okiratot értenek, amely mögött nem áll valós ügylet — vagy áll, de más tartalommal, mennyiséggel, szereplőkkel. A büntetőjogi megítélés azonban távolról sem egyértelmű: ugyanaz a számla lehet „csak” adóalap-csökkentés, hamis magánokirat és költségvetési csalás is, az elkövetési szándék és a vagyoni hátrány igazolásától függően.

Milyen bűncselekmények foroghatnak elő?

• Költségvetési csalás (Btk. 396. §): ha a fiktív teljesítés igazolásával állami vagy európai uniós támogatást, illetve a költségvetést terhelő vagyoni hátrányt szeretnének okozni — különösen jelentős vagyoni hátrány esetén 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Csalás (Btk. 373. §): cég vagy magánszemély tévedésbe ejtése fiktív szolgáltatás elszámolásával.
• Hamis magánokirat felhasználása (Btk. 353. §) és a számvitel rendjének megsértése (Btk. 403. §): a hamis okirat használata önmagában is bűncselekmény.
• Adás-vétel álcázása, láncolt számlázás: a pénzügyi nyomozók gyakran az adóbűncselekmények felől közelítik meg az ügyeket, mielőtt a súlyosabb minősítés napvilágot látna.

A bizonyítás és a védelem terepe: a szakértői vélemény

A fiktív számlás ügyek gerincét általában könyvszakértői vélemény adja. A védelem szempontjából kulcskérdések: (1) történt-e valós teljesítés, csak hiányosan dokumentálva? (2) a számla felhasználója tudott-e a fiktivitásról — a tudatosság hiánya a súlyosabb minősítést kizárja? (3) mekkora a tényleges vagyoni hátrány: az ÁFA-elszámolás és a támogatási célú kiutalás összege nem azonos, és a bíróságoknak ezt pontosan kell megkülönböztetniük.

Tapasztalatom szerint előfordul, hogy az ügyészség a lánc minden szereplőjét egyformán vádolja, holott a „passzív” számlabefogadó (aki csak a könyvelőjére hagyatkozott) és a szervező között óriási a különbség a felelősség terén. Ezt a különbséget már a nyomozás szakaszában ki kell harcolni.

Mit tehet, ha érintett?

• Jegyezze meg, milyen minőségben idézték: tanú, gyanúsított vagy terhelt — a jogai eltérőek.
• Már az első kihallgatás előtt vonjon be büntetőjogi védőt — a késői beavatkozás az enyhébb minősítés esélyét is elvonhatja.
• Gyűjtse össze a valós teljesítést igazolni képes dokumentumokat (szerződés, futárlista, levelezés, fényképek), mielőtt bármit nyilatkozna.